Idén van a történelmi idők legnagyobb ismert vulkánkitörésének a 200. évfordulója. A Tambora 1815. április 5-i, majd április 10-i kettős kitörése megrengette a világot. Ehhez a vulkáni működéshez kapcsolódik a legnagyobb számú halálos áldozat (több mint 70 ezer), de ha figyelembe vesszük, hogy a következő években milyen súlyos közvetett következményei voltak, akkor nincs kizárva, hogy a kitörés miatt több mint 1 millió ember halt meg. (Egy vulkánkitörés, ami megrendítette a világot)

(forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/)

Ipolytarnócon 2014-ben több ezer új, 17–18 millió éves ősállatnyom felfedezésével a már 115 éve ismert „orrszarvúk földje” összekapcsolódott a krokodilok vizes élőhelyével, „Krokodiliával”.

Az Európa Diplomás, Világörökségre többször nevezett földtani bemutatóhely, a Nógrádi Geopark Egyesület központja a Bükki Nemzeti Park része. A korábban jelentéktelen település hírnevét 1836-ban Kubinyi Ferenc alapozta meg, aki leírta, majd 1854-ben Markó Károly rajzával közhírré tette a tarnóczi óriásnagyságú kövesült fát. A látványosság a tudósokat is vonzotta. 1900 tavaszán az akkor 30 éves Tuzson János botanikus is meglátogatta a nevezetes fát, majd a selmecbányai akadémia 26 éves tanárával, Böckh Hugóval még a nyáron visszatért a geológiai viszonyok pontosítása miatt. Egy évvel később Tuzson János megemlítette, hogy a „homokkőpadkán e nyáron őskori emlősök lábnyomaira is akadtunk”. http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2015/tv1503/kordos.html

(forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/)

Ezernyi módja van a jó fizikához jutásnak. Ebből 990 akkor működik, ha valaki nekivág és elszántan utánajár, kiindulva abból, hogy a fizika csúcsaihoz sem vezet királyi út.

Akad néhány olyan lehetőség, amelyik nem akarja közép- vagy felsőfokon megtanítani, hanem néhány kísérlettel elmagyarázza a minden jelenség mögött megtalálható fizikai törvényszerűségeket. Ezek egyike a Spektrum tévé Brutális fizika filmsorozata. A maga műfajában a legjobbak közé tartozik. Megkísérlem ezt alátámasztani.

Mindenekelőtt azért, mert az előadók kiváló párost alkotnak. Az alapstábhoz tartozik egy segítő harmadik, aki feltűnés nélkül, tehát hibátlanul látja el feladatát. A fizikáról Karcsi – (Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem Fizika Tanszékének tanszéki mérnöke) – gondoskodik, aki általában maga szokta bemutatni kísérleteit, de most olyan a forgatókönyv, hogy Sherlock Holmes mellett Watson is szerepet kapott, Pista (Vályi István újságíró) személyében. Ez a két szereplőre kitalált játék kiválóan működik.

http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2015/tv1501/fizika.html

(forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/)

Mi lehet a közös pont a lézerekben, a nádasokban, a Balatonban és a számítástechnikában? Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa és kollégái új módszereket alkalmaznak gyepek és nádasok felmérésére: repülőről tapogatják le a terepet, majd számítógépes modellt hoznak létre az így nyert adatokból. Ez többek között a Natura 2000-es természetvédelmi területek állapotának nyomon követésére is alkalmas, de a módszer minden valószínűség szerint nagy jövő elé néz.

http://eletestudomany.hu/elohelyterkepezes_lezerrel

(forras: http://eletestudomany.hu)

391

Goodbye, MASAT-1!

Az első magyar műhold égi pályája majd’ háromévnyi keringés után véget ért. Az utolsó napokban a „Goodbye World!” üzenettel búcsúzott a világtól, majd január 9-én belépett a légkörbe és elégett. A Masat-1 eredményeiről, tapasztalatairól és a folytatásról beszélgettünk Dudás Leventével, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék egyetemi tanársegédjével, aki a programban a kommunikációs alrendszerért felelős vezető mérnök volt.

http://eletestudomany.hu/goodbye__masat-1_

(forras: http://eletestudomany.hu)